Bejegyzés

Asszertivitás a külső megjelenésben

Néhány napja a Neked való szépség égisze alatt szerveztünk egy előadást az önérvényesítés pszichológiája és gyakorlata témában. (A Neked való szépség programsorozatait Bacsa Hédi terapeuta, tréner kolléganőmmel együtt dédelgetjük, olyan témákat felkarolva, amely a belső és külső harmónia kölcsönös egymásba fonódását boncolgatja. Hédi a belső folyamatok, technikák szakértője, én pedig a külső jegyek szemszögéből világítok rá egyes témákra. – a szerk. 🙂 )

Nem árulok el nagy titkot, ha kijelentem, hogy mindenki arra törekszik, hogy elérje a céljait, érvényesíteni tudja az érdekeit. (Pl.: még zárás előtt az élelmiszerboltba érjen, hogy legyen otthon vacsora a családnak, fizetésemelést kapjon, párkapcsolata legyen, stb….) Amikor valami nem sikerül, amit akarunk, vagy akadályba ütközünk elérése közben, ez általában belső feszültséget okoz, hiszen kielégítetlen marad egy vélt szükségletünk. Az így kialakult diszharmónia kudarc érzéshez vezethet, düh kezelési problémákhoz, elfojtásokhoz, apátiához. Negatív spirált indít útjára, ami az élet számos területére rányomhatja a bélyegét. Erre megoldást nyújtva, számos tréning és előadás helyezi fókuszba az asszertív kommunikációt és viselkedést, eszközöket adva ahhoz, hogyan képviseljük érdekeinket tudatosan és egyenrangúan a problémás szituációkban.

És itt szólít meg a téma igazán engem is, hiszen a mai szépségközpontú világban különösen fontos szerepe van  külső megjelenésnek az önérvényesítésben. Az első benyomás még azelőtt kialakul rólunk, mielőtt megszólalnánk, vagy felsorakoztatnánk a kitűnő bizonyítványainkat az asztalra. A külső megjelenésünk instant üzenet a külvilágnak önmagunkról.

Hogy miért is? “A kommunikáció információk, ismeretek, érzelmek átadása, cseréje, valamilyen eszköz, illetve jelrendszer segítségével.”

 Tehát a külső megjelenés képes információt, ismeretet, érzelmet közvetíteni? Természetesen!

  • Tájékoztat – azaz képes olyan információt közvetíteni, ami adott közösség számára ugyanazon jelentéssel bír. (Pl.: fekete, mint a gyász színe, egyenruha…)
  • Önkifejez – azaz képes érzéseket, hangulatot átadni, az adott személy érdeklődési körét kifejezni. (Pl.: adott zenei irányzathoz tartozás, vallási nézetek..)
  • Befolyásol – azaz képes hatni a külvilágra, megváltoztatni a mások hozzánk való viszonyulását, ezáltal átszervezni érzelmeket, cselekedeteket. (Pl.: amikor egy hölgy hódító “bevetésre” készül, amikor valaki nagy divatmárkák másolatát viseli, azt a látszatot keltve, hogy az adott társadalmi réteghez tartozik…)

Ha elfogadjuk, – márpedig elfogadjuk 🙂 – hogy a külsőnk egyfajta kommunikációs jelrendszer, akkor itt is különbséget tudunk tenni passzív, agresszív és asszertív attitűd között. Hogy néz ez ki közelebbről?

 

 

Az öltözködésben asszertívnek lenni annyit tesz, hogy birtokában lenni a szükséges eszközkészletnek, és a helyzettől függően használni azokat. Ehhez jó, ha tisztában vagyunk önmagunkkal, ismerjük határainkat és adottságainkat. Nem utolsó sorban fontos, hogy meghatározzuk mi a cél, mit szeretnék éppen üzenni a külvilágnak. Ha nincs üzenet, az is üzenet. 🙂

“Az rossz, ha én szeretem a semleges színeket? Akkor szürke egér vagyok?”

Természetesen nem. Az asszertivitás lényege mind a kommunikációban, mind a külső megnyilvánulásban a tudatosságban rejlik. Én mindig abban támogatom vendégeimet, hogy elsajátítsák azt a magabiztosságot, hogy önmaguk határozzák meg, hogy épp mit szeretnének mutatni magukból a külvilágnak. Véleményem szerint kár volna nem megtapasztalni ezt a belső erőt  és az általa kínált pozitív lehetőségeket.

A fentiek természetesen az urakra is igazak. 🙂 Nagy mértékben tudják befolyásolni az első benyomás alapján kialakított képet attól függően, hogy mit üzen külső megjelenésük. (elegáns, ápolt, stílusos…) Egy jól átgondolt ruhatárral, amelyben minden passzol mindenhez, fejtörés nélkül, szinte még csukott szemmel is ki tudják választani az aznapi darabokat. De ez már legyen egy következő gondolat…. 🙂